004_A mesék hatása a kislányokra és annak felnőttkori következményei.

Mindig is nagyon szerettem a meséket, felnőtt fejjel is sokat olvastam őket. Aztán amikor a főiskolán mesepszichológiát kezdtem tanulni, rájöttem arra, hogy egy olyan csodálatos dolgot fordítanak ellenünk, mely segítségével az egész életünket előre meghatározzák és tönkre teszik. Döbbenetes milyen erős a mesék hatása kislányokra és felnőttként is viseljük a hatásait.

Miért is?

Ugye azt tudod, hogy az életünket a tudatalattinkban lévő hitrendszerek, programok és emlékek irányítják. Mindaz, amit az életünkben átélünk, megtapasztalunk az bekerül a tudatalattiba. Minél többször és minél intenzívebb érzésekkel éljük meg az adott dolgot, annál erősebben gyökerezik be a tudatalattiba.

Ha most visszagondolsz a kedvenc mesédre biztos, hogy erős érzelmek jelennek meg benned. Ez is jelzi, hogy a mese üzenete mélyen bevésődött a tudatalattidba és komolyan befolyásolja és irányítja a döntéseidet, az elvárásaidat, és ezek által az életed minőségét.


Ugye ha meghalljuk a mese szót, akkor azonnal a gyermekeknek szóló történetek jutnak eszünkbe. Azonban régen, a mese nem csak a gyerekeknek szólt, hanem a felnőttek is. Mind a nők, mind a férfiak, különféle mese környezetbe szőtt történeteken keresztül tanulták meg, ismerték meg a világ dolgait, a tiltott cselekedeteket, a helyes és elvárt viselkedést.

Ahogy  cseperedünk, szüleinktől úgy tanulunk meg egyre több mindent önmagunkról, a világról és az emberi kapcsolatokról. Majd később ebbe a tanítási folyamatba beszáll az óvoda, az iskola, a kortársak és és média.

Az Énképünk – az önmagunkról alkotott véleményünk, nézetünk – 8 éves korunkra kb. 50%-ban kifejlődik és 14 éves korunkra, ez már eléri a 80%-ot! Az, hogy milyen emberré, nővé válunk, ekkor dől el. Ebből már láthatod, hogy énképünk milyenségének 90%-a nem tudatosan alakul ki, nem tudatosan választjuk. És itt jön a képbe a mesék szerepe! Nagyon nem mindegy, hogy gyermekként milyen meséket látunk, hallunk.

A mese nagyon fontos a gyermek életében.

Segíti, hogy fejlődjön és erősödjön a vizuális készsége, színesíti a fantáziáját, tágítja az összefüggések felismerését és megismerteti a helyes értékrenddel és a belső erősségekkel.

A könyvekben megbújó csodás világ ezernyi helyre elrepíti a kicsit, és számtalan lehetőséget biztosít neki arra, hogy megélje a benne szunnyadó tiszta archetípusokat (hős, varázsló, szűz, harcos stb.), melyektől később (felnőtt korban) erőt merít és felhasználja az erejüket az élete irányításához.  A jó mese felkelti a gyermek érdeklődését, ugyanakkor nevelő hatású. DE nem mindegy, hogy milyen meséket hall. Nem mindegy, hogy milyen szerepeket tanul meg belőle és épít be a tudatalattijába.

 

Szinte nincs olyan mese, mely a nőt ne áldozatnak, cselédnek, önállótlannak, butának és alsóbbrendűnek állítaná be.

 

A Királylányt mindig meg kell menteni, szinte mindig fogságban van. Áldozat, aki képtelen vigyázni magára és tenni önmagáért, tehát önállótlan. (A valós életben a nők nagy százaléka úgy éli meg, hogy férfi nélkül elveszett, és csak fél ember.) 

 

Nincs szabad választása párválasztás terén. Ha megmentette egy királyfi, akkor hozzá kell mennie, hiába nem ismeri, akkor látta először. Lekötelezetté válik a királyfival szemben, hiszen ő mentette meg, nélküle még ma is raboskodna. Engedelmeskednie kell neki. (Ha férjhez megyünk, onnantól azt éljük meg, hogy megérkezett a királyfink és többé nincs beleszólásunk az életünkbe, a szolgájává váltunk.)

 

A királylányt a szépségéért és vagyonáért veszik el. Tehát senkit nem érdekel, hogy milyen gondolata és belső világa van, milyen is Ő valójában. (tehát ha te nem vagy elég szép és nincs hozományod, akkor már meg sem érdemled a királyfit, és az, hogy milyen is vagy, mire vágysz, senkit nem érdekel.)

 

Ha mostoha testvéred és nevelő anyád van, akkor biztos, hogy bántani fognak és cselédet csinálnak belőled. Esélytelen, hogy önmagad miatt megszeressenek és elfogadjanak, csak bántás érhet. (ilyen a főnök, az anyós, a legjobb barátnőd barátnője…) 

 

Ki vagy szolgáltatva egy átoknak, melyet egy királyfi fog megtörni. (Tehát te semmit nem tudsz tenni annak érdekében, hogy az életedben adódó nehéz helyzeteket megváltoztasd egyedül -> áldozati minta.) 

 

Ha szép vagy irigylik, és el akarnak pusztítani miatta. (női féltékenység és rosszindulat nők között.)

 

Az anya szinte mindig eltűnik a mese elején (első ősbizalom vesztés) és az apa haza hoz egy másik nőt, aki gonosz és a kislány életére tör. (az apa ítélőképessége nem jó, hisz nem ismeri fel gonoszt + nem védi meg a lányát tőle – második ősbizalom vesztés és már tönkre is ment az életünk)

 

stb.

Nézzük meg egy klasszikus mesén keresztül, hogyan is építik le a női önértékelést és önbizalmat:

 

Hófehérke

  • 2x Ősbizalom vesztés. Édesanya meghal, majd édesapa nem megfelelő feleséget választ. Nem bízhat meg a férfiakban, mert nem ismerik fel a gonoszt + nem veszik észre, ha a gyermeket a mostoha bántja, ezért nem is tudja (akarja?) megvédeni. Elveszítjük a férfi nembe vetett hitet, bizalmat.
  • Mivel Hófehérke szebb, mint a mostoha, ezért az el akarja pusztítani és a szívét kivájni. (A nő nem számíthat nő társára. Pedig a női körben, a női csoportban hatalmas támogató erő lakozik.)
  • A vadász (férfi) csak a könyörgésnek köszönhetően engedi el a lányt, és nem törődik vele, hogy mi lesz vele utána, majd az erdő meg teszi a magáét és helyette elvégzi a piszkos munkát. (Hol vannak itt a Férfi értékek?!? Azt tanuljuk meg, hogy a férfi kegyetlen, szívtelen és egy szép nő képes befolyásolni és ellenünk fordítani. + a férfi megint nem ismeri fel a gonosz és számító nőt)
  • Az erdő mélyén 7 (töketlen) „férfi” fogadja be a lányt, de csak azzal a feltétellel, hogyha hajlandó főzni, mosni és takarítani rájuk. (Tehát csak akkor kapok segítséget és támogatást, ha főzök, mosok, takarítok. Itt rögtön megtanuljuk, hogy nincs olyan, hogy önzetlen segítség. Legyek bármekkora bajban, akkor is adnom kell nekem is valamit.)
  • A férfi állandóan munkában van, csak késő este ér haza, és akkor is csak az érdekli, hogy meg legyen terítve az asztal, legyen rajta finom étel/ita és csak egyen és igyon (természetesen pakoljanak is el utána). Nem érdekli, hogy mi történik a nővel, csak az, hogy járt-e ott valaki. (A nő cseléd, aki egész nap főz, mos, takarít, majd este kiszolgálja a férfit. Nincs lehetősége ezen kívül másra.)
  • A lelkére kötik, hogy ne menjen ki a házból és ne álljon szóba idegenekkel. (Korlátozva van a nő, csak azt teheti, amit a férfi előtte megmondott neki.  + ez azt sugallja, hogy a nő nem elég okos és nem képes felismerni és eldönteni azt, hogy ki jó és ki gonosz.)
  • Nem fogadja meg a figyelmeztetést (áthágja a szabályt) és még rosszul is dönt, elveszi a mérgezett almát és falánk módon bele harap, mely megakad a torkán. (Nem szabad áthágnia a szabályt, mert a nő csak rossz döntést tud hozni + ne vágyjunk a finom falatra, tagadjuk azt meg, mert komoly következményei lesznek, akár meg is halhatunk. -> Hány nő küzd az elhízással és napi szinten szenved a különböző fogyókúráktól?!? )
  • Azután, hogy meghalt a szépsége miatt üvegkoporsóba teszik, hogy mindenki megbámulhassa.  Majd jön a herceg és egy véletlennek köszönhetően felébreszti. (A nő nem irányíthatja tudatosan az életét, nem javíthatja ki azokat a döntéseit, amik nem pozitívak az életében. Ha egyszer valamit elront – főleg ha nem fogad szót a férfinak – annak végzetes következményei lesznek, amit csak a férfi tud helyre hozni.
  • Nem számít, hogy még soha nem találkozott a herceggel, hozzá kell mennie, ő a megmentő, neki köszönheti az életét. (olvastál már olyan mesét, ahol a királylány nemet mondott a lánykérésre?) Mi nők is így vagyunk az életünkbe – főleg még 50-100 évvel ezelőtt nagyon jellemző volt – ha kinéztek nekünk egy férjet, azt el kell fogadnunk. Ez ma már annyit finomodott, hogy nem jelölnek ki férjet, de elvárják, hogy bizonyos korig (ma már kb. 26 évesen) férjet találjunk és álljunk bele a családanya szerepébe.

Ha most józanul végig nézzük és bele gondolunk a fentiekbe, akkor jogosan felmerül ez a kérdés:

Hol van a szabadság, öröm, boldogság, barátság, bőség, kreativitás és az igaz szerelem a Nők életéből…???

 

Szóval nem véletlen az, hogy ezek nincsenek jelen az életedben! 

Javaslom, hogy ezek után nézd meg kedvenc mesédet (gyermeked kedvenc meséit), majd korrigáld a történetet. Írd újra a sztorit aszerint, hogy a Nő legyen benne felfedező, határozott, magabiztos, tanuljon, működjön együtt másokkal, tudjon segítséget kérni (de csak ha kell!) és meg tudja védeni magát.

Legyenek fontosak a gondolatai, érzései és az, hogy milyen személyiség.

Tudom, hogy erős és nyers az, ahogy a mesét kielemeztem, de úgy gondolom, hogy ezen a szinten nem fér már meg a finomkodás. Természetesen nagyon fontosak a mesék és sok-sok tanítás van bennük, de nem mindegy hogy mit, és mekkora mennyiségben kapunk! Kell mindkét pólus ahhoz, hogy az egyensúly létre tudjon jönni az életünkben. Én saját meséket írok a kislányomnak, melyben értékek, kreativitás, és lehetőségek vannak. Van olyan mese, melyben van konfliktus is, hiszen meg kell tanulnia felismerni és megoldani őket, és vannak olyan mesék is, melyben nincs konfliktus, de számos érték, csoda és új nézőpont.

Légy bátor és kezdeményező. Írd át saját és gyermeked kedvenc meséit is.

Inspirációként tőmondatokban megosztom veled, hogy miként írtam át a Hófehérke mesét.

  1. A konfliktus megvan az elején -> anyuka meghal, megérkezik a gonosz mostoha és az erdőben keres menedéket.
  2. A törpék befogadják, de a 7 törpe a 7 tudományok őre és mestere. Megállapodnak abban, hogy támogatják Hófehérkét, és kitanítják a tudományokra és felkészítik arra, hogy meg tudja védeni magát.
  3. A gonosznak sikerül becserkésznie és megmérgeznie (de nem falánk Hófehérke). A 7 törpe segítségével Hófehérke – az addig megtanult tudásnak köszönhetően – a mérget feloldja a testében.
  4. Jön a herceg – szimpatikusak egymásnak – és közösen szembe szállnak a gonosz mostohával és elűzik.
  5. Majd 1 év múlva a herceg megkéri a kezét – addig ismerkednek, járják a világot, stb. attól függően, hogy a kislányom mit szeretne :).
  6. Majd fergeteges lagzi. 🙂

Kérlek oszd meg velem/velünk, hogy Te melyik mesét és hogyan írtad át. 🙂

 
Szeretettel:
Melinda