Blog
Őszi napéjegyenlőség és üzenetei

22

szept

0

comm

önismeret

Category

Őszi napéjegyenlőség és üzenetei .


Az őszi napéjegyenlőség napjához és az azt követő időszakhoz az elmúlás, búcsúzás és a számadás köthető. A természet már a télre készülődik, a pihenés a nyugalom következik. A fény, a Nap tüzének ereje fokozatosan csökkent és elérte az egyensúly állapotát, amikor a nappal és az éjszaka egyforma hosszú. E naptól a sötétség válik erősebbé, napról-napra egyre többet követel magának, egészen a téli napfordulóig. Ezen időszakban a külső tűz fogyásával a belső tűz nyer teret. A fényt immár önmagunkban kell megtalálnunk, ami utat mutat, melegít és védelmez.

.

FÖLDANYA ÜNNEPE…

Az őszi időszak ünnep, legalábbis ünnep volt valaha – amiről elfeledkeztünk -, a Földanya ünnepe, a gyümölcsérésé, a beérett termésé, a szüreté és a megnyugvásé. Ilyenkor olyan természeti ajándékokat is kapunk a Földanyától, amit máskor nem (dió, mogyoró, lédús szőlő, friss must, mennyei sütőtök stb.).

Az őszi napéjegyenlőségtől a Nap már a déli égbolton folytatja útját, vagyis az “alsó világban”. Ezért a lélek mélységeit, a spiritualitásunk titkait világítja be.
Ez az időszak az, amikor olyan dolgokat érdemes elindítani, amelyek a belső, lelki, szellemi régióinkat fejlesztik. Az elkövetkezendő három hónap erről az intenzív belső utazásról szól. Most tudod betakarítani azoknak a dolgoknak a gyümölcsét, melyeket valamikor elültettél és gondoztál. Most látod meg mennyit is ért a munkád, kitartásod, állhatatosságod! 
Használd ki ezt az időszakot és tégy rendet magadban, teremtsd meg a testi, lelki, szellemi harmóniát.

.

Néhány érdekesség az őszi időszakkal kapcsolatban:

.

Istennő kultusz

„Szeptemberben a Duna-menti fák átöltöznek az ősz színeibe és a vízbe hulló levelek adnak rejteket Dodona Földanya gyönyörű testének. Az Őszi Napéjegyenlőség ismét elhozza az egyensúlyt a természetben és a mi életünkben is. Ismét egyenlő hosszú a nappal és az éjszaka. Dodona Földanya eljön közénk és itt az ideje, hogy köszönetet mondjunk neki az életért és a táplálásért. Dodona emlékezetet minket a föld mélyére lenyújtózó gyökereinkre, a föld stabilitására, amely akkor is megtart minket, amikor körülöttünk minden összeomlani látszik. Megnyitjuk szívünket a Földanya felé és kérjük áldását a belső utazásra, mely újra kezdetét veszi. Elkezdünk ismét befelé figyelni és újratöltekezünk, regenerálódunk a föld erejével.” /Fénytemplom/

 

Mabon ünnepe

Az ősi kelták Mabonnak nevezték a nyári termés és a kemény munka befejezésének ünnepét. Miután behozták az utolsó aratást, nagy ünneplést csaptak, áldozatokat mutattak be az istenségnek, máglyákat gyújtottak, mézsört ittak és elraktározták a termést télire. Fontosnak tartották megélni az örömöt a bő termés miatt, amiért egész nyáron át dolgoztak. És fontosnak tartották, hogy hálát adjanak érte az istenüknek. Így tudtak harmóniában élni együtt a földi dolgokkal és a szellemvilággal, és így tudtak nyugodtan visszavonulni a téli időszakra.

MABON ÜNNEPE
Őszi lombok, hullanak már
Zsugorodó Égi Sugár…
Földanyánk termése bőségesen árad.
Ó Istennő, a Te Kegyed soha el nem szárad!

Napisten, lám erőd fogytán,
De ne csüggedj, hisz új tavasz vár…
Hűvös szélben, csípős télben,
Szent Édesanyánk ölelő keblében
Térj hát nyugovóra Fénylő Csillagunk!

Tudjuk, nem mész el végleg, örökre,
Szívünk visszavár táncra s örömre.
Álmaid, vágyaid – erőnk forrása,
reményünk, szerelmünk – igaz tudása!
/Kovács György/

 

– A kínaiak és az ősi kelták már augusztus elején megtartották az ősz kezdő ünnepét, náluk az őszi napéjegyenlőség az évszak csúcspontja. A kínai naptárban az ősz augusztus 7-én kezdődik és november 6-ig tart. A kínai és a japán őszt a krizantém-ünnepek aranyozzák be. Ezt a virágot, amelyet Európa csak a 18. század végén ismert meg, a japánok és kínaiak már 2000 éve ismerik. A hosszú élet reményében minden háznál neveltek krizantémokat, és nemcsak gyönyörködtek a virágokban, hanem gyógyhatású teát és ételeket is készítettek belőle. Nálunk sokan idegenkednek tőle, mert a temetőhöz és a halottak napjához társítják.

 

Szent Mihály napja

Szeptember 29-e Szent Mihály napja. Szent Mihály arkangyal az Istenhez hűséges angyalok vezére, akik Isten oldalán állnak a lázadó angyalok elleni harcban. A magyar néphagyomány szerint Szent Mihály ott áll a haldoklók mellett, segít nekik itt hagyni a földi világot, átkíséri a lelkeket a túlvilágra. Ehhez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés, innen a magyar néphagyományban a Göncölszekér másik neve, Szent Mihály szekere. A természet megfigyeléséből ered az a megállapítás, hogy Szent Mihály napja után a fű akkor sem nő, ha harapófogóval húznák. Az őszi vetésre a legalkalmasabbnak az előtte levő vagy utána következő két hetet tartják. A nyájak behajtásának, a pásztorok számadásának is a napja. 
/http://www.erdely.ma/

 

Segíthetsz magadnak abban, hogy közelebb kerülj ezen időszak minőségéhez és megéléséhez, ha körül veszed magad olyan dolgokkal, amik az őszt idézi. Pl.: gyűjts minél több magot, csonthéjas gyümölcsöt, falevelet a természetből, majd vidd be azokat az otthonodba. Amiket nem fogyasztasz el, azokból készíts dekorációkat, gyújts körülöttük gyertyákat. Így voltaképpen „szentélyt” emelsz a Földanya ajándékainak, és egyúttal a lakásodat is díszíted. 

Köszönöm a figyelmedet!

Szeretettel:
Melinda


Post written byMajoros Melinda

Melinda Majoros // Visit website

NO COMMENTS

DARE TO LEAVE A REPLY?

*

 

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .